Ismét olyan szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a kezünk ügyébe kerülhetett a YKX folytatása (köszönjük Roland)!
Ha még nem hallottál Pilcz Rolandról, akkor íme egy kis összefoglaló. Roland gyerek kora óta szeret történeteket kitalálni és képregényeket rajzolni. A legelső publikusan megjelent képregénye az Angyali béke volt, továbbá a sokak által ismert Kalyber Joe is az ő nevéhez fűződik. Ha többet szeretnél megtudni Rolandról és a YKX első részéről, akkor olvass bele kritikánkba: YKX, avagy Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai - A Csapda
Az örvény
Kay önfejűsége, makacssága és büszkesége ismét bajba sodorja, talán túl nagyba is, de ez szépen viszi előre a történetet egészen egy jó kis csavarig, ahol kiderül, hogy nem minden az aminek látszik (vagy mégis?).
A felvezetés itt is, mint az előző részben egy múltbéli jelenettel kezdődik, ahol ismét Trenton egyik álnok húzásának lehetünk szemtanúi. Ezúttal viszont nem minden alakul olyan "tisztán".
Ezután a történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző részben abbamaradt, így 1998-ban az Antarktiszon folytatódik a kaland. Ám ahogy az már az előző rész végén kiderült, Mr. Trenton tárt karokkal várta Kay-t és Sam-et, hogy kivitelezhesse gonosz tervét.
Ezután az események az előző részhez hasonló gyors tempóban haladnak. Talán ott van egy kisebb megtorpanás, ahol Mr. Arsen felbérli a high-tech profi csapatot és elindulnak egy rejtélyes szigetre, ahol Kay monológját követhetjük végig amíg be nem üt a krach. Nagyon jól lett érzékeltetve az idő múlása és itt manifesztálódik igazán a kötet címe is, hiszen tényleg Sötét Vizeken utazik főhősünk.
A fentebb említett kis belassulás ellenére az események gyorsan váltakoznak és hamar a történet végére érünk, így egy kicsit rövidebbnek hathat ez a kötet, mint az előző. Ezután gyorsan elérkezünk arra a pontra, hogy már a következő részt akarjuk a kezünkben tartani, hiszen csak egy dolog foglalkoztat minket: "vajon mi történik ezután?".
Lám-lám
Ahogy a történetben, úgy a rajzolásban is visszaköszön az előző epizód, vagyis röviden, Roland kézjegyei. A kidolgozottságra ismét nem lehet panasz, minden jelenet szép részletgazdag, a hátterekre is nagy figyelem lett fordítva (már amennyire a helyszínek engedték) és ötletes. Már-már storyboardok részeletességeibe menő a jelenetek ábrázolása. Ami viszont nekem most szemet szúrt (vagy épp pont nem), hogy nem találtam semmi kis, háttérben elrejtett finomságot, ami nekem az előző kötetben nagyon tetszett. Természetesen ez nem probléma, inkább csak egy személyes hóbort (easter egg vadászat).
A füzet ismét igényes és jó érzés kézbe venni. A jelenetek és a buborékok elhelyezése továbbra is jó és egyértelmű, látszik rajta a törődés. A karakter ábrázolások változatosak, a jelenetek kompozíciói kidolgozottak és olyan mintha már egy rajzfilm jeleneteit néznénk.
Végszó
Ez alkalommal se csalódtunk a képregény színvonalában, akár legyen szó a kiadvány minőségéről, vagy Kay történetéről. Ismét kicsit többet tudtunk meg a karakterek kapcsolatáról, új szereplőkkel gazdagodtunk, akik tovább színesítik ezt a már alapból is érdekes történetet. Bátran állítjuk, hogy Roland mint mindig, ismét nagyon kitett magáért. Felüdülés látni, hogy valaki ennyi év után is ilyen odaadó munkát tud végezni. Le a kalappal!
Továbbra is áll az a kijelentés amit még Roland tett, hogy nem szükséges a Kalyber Joe képregények ismerete (hiszen ez egy előzmény sorozat), így bátran ajánlom mindenkinek eme folytatást és természetesen az első kötetet is!
És persze ne feledjétek, a YKX - Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai 2. rész idén május 12-én debütál a 15. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon! Ha szeretnétek még több YKX vagy más Roland által készített képregényt látni, akkor mindenképp támogassátok a munkáját, mert szerintem kivételes gyöngyszemek ezek, a sok Pókember és Batman képregény között.
